Képzeljünk el egy mesterséges intelligenciát, amelyet egyetlen határozott céllal építettek: minden elérhető eszköz és nyersanyag segítségével gemkapcsokat gyártson. A kezdeti lassú felfutás után az MI rájön, hogyan tudja exponenciálisan növelni a termelést, egyre több erőforrás bevonásával. Először a Földet, utána a Naprendszert, majd pedig lassan az egész galaxist bekebelezi, és 500-asával szépen csomagolt gemkapcsokkal pakolja tele a felszabaduló teret.
Az ötlet Nick Bostrom Szuperintelligencia című könyvéből való, és azt volt hivatott bemutatni, hogy ha egy mesterséges intelligenciának van valami célja, akkor az nem biztos, hogy egyezik az őt létrehozók céljaival (feltételezve, hogy az emberiség céljai között nem szerepel a gemkapoccsá való átlényegülés). A példa még arra is megfelelő, hogy mennyire fontos a peremfeltételek megfelelő definiálása, pl. hogy álljon le tízmilliárd gemkapocs legyártásánál, vagy a Vénusz bedarálásánál.
Mindenesetre az MI, illetve a nagy nyelvi modellek fejlesztése töretlenül dübörög, szinte naponta jönnek ki az újabb és újabb, a konkurens modelleket mindig egy paraszthajszállal megelőző verziók. Mindeközben a memóriaárak pedig az egekbe szöknek, a Microsoftnak komolyan el kellene gondolkodnia azon, hogy a Windows-t végre optimalizálják, hogy 2GB memóriával is elketyegjen, mert az emberfia lassan már nem engedhet meg magának többet, ha kedves neki a veséje. Az pedig, hogy ezek a cégek mindeközben mekkora adósságokba verik magukat, szintén megérne egy misét. Illetve néhány ezret.
Persze a mesterséges intelligencia nem új találmány, az irodalomban, főleg annak a tudományos-fantasztikus vonulatában már régen kitaláltak mindent ezzel kapcsolatban. Csak hát ugye, a valóság általában némileg másképp alakul, mint a regények kitalált történetei, ezért nincs még vörös szemű küklopszként bámuló szuperintelligenciánk, viszont lehet, hogy nemsokára a kenyérpirítóink LLM-hálózata fogja megoldani a Riemann-sejtés problémáját, mert az OpenAI és az Anthropic cégek a közelmúlt ilyen irányú részeredményeit félretéve kénytelenek lesznek a széles nagyközönség fontos problémáinak megoldására átengedni számolókapacitásukat, hiszen az idióta cicás videók és képek iránt támasztott igények kielégíthetetlenek, a kevésbé fontos problémák, mint a fent említett, 1859 óta nem megoldott probléma, vagy a magfúzió megvalósítása pedig kiszorul a perifériára, és nekünk, a világ tényleg fontos dolgai iránt érdeklődő halandóknak nem marad más, mint hogy a két melegszendvics elkészítése közötti processzoridőt fordítsuk erre a célra. A magfúzió pedig eléggé fontos lenne, már csak a mesterséges intelligencia szempontjából is, mert az adatközpontok energiaigénye hatalmas, és egyre nő.
A minap szembe jött egy hirdetés, amelyet egy teljesen AI által írt könyvekre szakosodott cég jelentetett meg, és az ígérik, hogy nem kell hozzá semmi, csak némi pénz nekik, és máris sikerkönyvek garmadáját onthatja magából az írópalánta, és a gyors meggazdagodás útjára léphet. Gondoltam hát egy merészet, és kiadtam az ukázt a ChatGPT-nek, hogy próbáljon összehozni valami cikket a Corvus weboldalon megjelentetett összejövetel-beharangozók alapján és stílusában. Néhány másodperc alatt elolvasta a cikkeket, majd rittyentett egyet. Tanulságul berakom erre a linkre, elolvashatjátok. S hogy ne vesszen kárba a létrehozásához elhasznált delej, a cikket kivesézhetjük majd a következő hétvégi összejövetel péntek esti dumapartijának keretében, mert annak a témája – már nem először – az MI lesz.
Annyi mindenesetre világos, hogy a meglévő anyagok felhasználásával már tűrhető irományok születnek az MI virtuális tollából, de a fene se tudja, a szikra azért még hiányzik belőle. A fentebb említett hirdetésre ráharapó szorgos iparosok (és főleg olvasóik) számára ez lehet, hogy elegendő, de azért az emberi fantázia kibontakozása sokat tud lendíteni egy-egy irodalmi mű minőségén.
Vegyünk csak egy példát: A teljesség igénye nélkül ide írom, hogy egy snassz mezei angol név, a Sam milyen művekben jelenik meg, illetve csak a szereplők teljes nevét, a könyvek beazonosítása házi feladat: Sam Spade, Sam Hawkins, Sam Bowline, Csavardi Samu, Samuel Ratchett, Sam Small. Ez csak néhány a választékból, de ha veszitek a fáradságot, és utánanéztek, urambocsá’, el is olvastok valamit ezek közül a könyvek közül, akkor láthatjátok, hogy az MI-nek van még mit tanulnia a fantázia és az író stílus terén (a helyzet valójában az, hogy pontosan ezt teszi, könyveket olvas, meg persze mást is).
Ha már a Samnél tartunk: az hétvégi összejövetelen folytatom az Ember nevű gépezet című előadás-sorozatomat a második résszel, amely az emberi szemről fog szólni.
Nem maradt már más hátra, mint hogy eláruljam a többször említett összejövetel fontos adatait: Tehát a dátum 2026. november 6-8, a helyszín Kovácspuszta, este 7 köröl lehet gyülekezni. A részvétei díj tagoknak 12€, diákoknak 13€, nem tagoknak pedig 14€ éjszakánként, ott nem alvás esetén pedig 6€ a belépti díj. Jelentkezni lehet a 
mailcímen.
Az étkezés individuális, konyha van, Megyerről lehet rendelni ételt.
Sunes
Az összejövetel programja a következő lesz (még bővülni fog, járjatok ide vissza gyakran):
| Dátum, időpont | Előadó | Cím |
| 2026. 11. 06. péntek este | Nagy Sándor | Mi lesz veld, intelligencia? - péntek esti dumaparti A mesterséges intelligenicia használata már teljesen beépült mindennapjainkba. Sokan bele sem gondolnak, abba, hogy milyen hatásai vannak ránk ezeknek az eszközöknek a használata, hogyan befolyásolja természetes intelligenciánkat, és egyáltalán, mibe kerül nekünk mindez. |
| 2026. 11. 07. szombat délután | Nagy Sándor | Az ember nevű gépezet II. rész - A szem Az ember nevű gépezet korábbi előadásában betekintést nyújtottunk az emberi test működésének mechanika alapjaiba. Most az legfontosabb bemeneti interfészt, az emberi szemet vesszük górcső alá. |
| 2026. 11. 07. szombat délután | Marosi Botond Máté | Hogyan segíthet nekünk a csillagkeletkezés megértésében az ALMA? Mi is az az ALMA és mit látunk a rádió tartományban? Az előadás elején alap dolgokat fogunk megnézni az ALMA rádió teleszkóppal kapcsolatban, majd a hátralevő részében a képalkotásról és a protoplanetáris korongokban található por tulajdonságának megfigyelésével fogunk foglalkozni ennek a műszernek a segítségével. |
| 2026. 11. 07. Szombat délután | Bogya Dávid | ESA Hera, avagy hogyan ne jussunk a dínók sorsára? A NASA 2021-ben indította útnak a DART nevezetű űrszondát, mellyel most először sikerült szándékosan és mérhetően megváltoztatni egy aszteroida mozgását. Azonban hogyan is történt mindez, és valójában milyen hatással volt a becsapódás az égitestre? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Európai Űrügynükség Hera küldetése. |